Doki holnap lesz öt hónapos, úgyhogy elérkezettnek láttuk az időt arra a bizonyos mély vízbe dobásra, úszásoktatónak pedig Mollyt neveztük ki. A kirobbanó formában lévő Fekete Mamba nem sokat vacakolt a dologgal: “Na figyelj tökös, ez az úszás, látod?” – és placcs, ugrott egy hatalmas hasast. Doki azonnal követte, de igen csak meglepte, hogy elfogyott a lába alól a talaj, jobbnak látta haladéktalanul kiiszkolni a partra.
Doki azonban nem olyan “családbul” származik, aki megijedne némi mély víztől; a következő Molly-hasasnál bár nagyon óvatosan, de késlekedés nélkül követte a Mestert, és már úszott is. Néhány közös gyakorlás után Mollyt visszafogtuk, kíváncsiak voltunk, egyedül is bemegy-e a dummy után. Nem volt probléma, még egy hasast is ugrott, vagy legalább is megpróbált, nagyon élvezte. A dummyt eleinte a madzagjánál fogva hozta ki, de hamar rájött, hol is kell szájba venni, és úgy úszkált vele, mint egy óriási csíbor.
Molly
“Ez az úszás, látod?”
Óvatos vízre szállás
Itt még a dummy madzagját fogja csak…
Megpróbálkozott a hasas ugrással is
Itt már szépen fogja…
Doki, a csíbor
Az út melletti zsombékosban rengeteg kócsag vadászott, még sosem láttam ennyit egy helyen, legalább 20 madarat számoltam. Na majd hazafelé lefotózom őket, gondoltam én, de mondanom se kell, ahogy megálltunk a kocsival, az összesnek sürgős repkedni-valója támadt, csak ez az egy volt hajlandó nyugton maradni.
Posted on 2015/09/08
0