Korzóztunk

Posted on 2014/08/08

0


Gubával, Csipkével és Rozival hétfőn este a belvárosban korzóztunk. A Színház-téri szökőkút fürdőzés most elmaradt – bár Guba megpróbálta belevetni magát -, mivel sajnálatos módon a közvetlen szomszédságában strázsált egy rendőr meg két másféle egyenruhás fickó (ők biztosan szökőkút őrök voltak).  Gubával az éttermek és kávézók mellett elhaladva is nagyon résen kellett lenni, mert folyton szemet vetett a teraszokon vacsorázók kajájára.

A Janus Pannonius utcában meg teljesen megháborodott: az egyik kapualjban berendezett retró kirakodóvásár egyik ékessége egy hintaló nagyságú plüss lovacska volt. Guba viszonylag messziről kiszúrta és nagyon gyanúsnak találta, ezért a hátsó lábait megfeszítve kezdte megközelíteni (ezt hívjuk “én vagyok a Jani!” járásmódnak), jól megugatta, körbeugrálta, végül megszagolta, és leesett neki a tantusz.  “Tudtam, hogy nem igazi, csak vicceltem!” – mondta, amikor jól kiröhögtük. A holmik tulajdonosa nevetve mesélte, igen csak vicces filmet lehetett volna forgatni a nap folyamán a lovacska mellett elhaladó kutyák reakciójából, legtöbbjük Gubához hasonlóan viselkedett.

A Jókai téren kisebb pihenőt tartottunk, én kipróbáltam a sós karamella fagyit – nagyon finom! -, Gubáékat pedig több ismerős és ismeretlen is hosszasan dögönyözte. Aztán egyszer csak azt veszem észre, Csipke és a póráza közötti kapcsolat megszakadt. Míg mi beszélgettünk, ez a NÉMBER elrágta a pórázát! Ráadásul tiszta nyál volt, alig tudtam összecsomózni…

P1180911

Leonardo da Vinci “lova”

P1180915 P1180924 P1180925 P1180928

Advertisements