A csere

Posted on 2013/03/04

5


Elcseréltük Gubát Jojóra.

Guba tegnap költözött Pátyra, Jojó pedig hozzánk. Jojó (polgári nevén Zöldmáli Jo-jó) 2 éves, magyar-francia vérvonalból származik, Pletyka (Zöldmáli Írisz) és Vándor (Vandor des Bois de la Fessille) lánya (bővebben ITT olvashattok róla).

 P1160329

Érdeklődve, mégis kissé elanyátlanodva kezdett ismerkedni új birodalmával. A Többieknek egyenként, kerítésen kívül mutattuk be, ne tekintsék azonnal betolakodónak. Elsőként Mollynak, aki a tőle megszokott heves érdeklődéssel rohanta le. Jojó gyorsan kiosztott neki egy-két figyelmeztető morgást és egy kis orr-ráncolást, Molly erre hanyatt vágta magát, és jóindulata jeléül csurrantott egy kis béke-pisit.

A következő Csipke volt, odaszökellt elé, megbökte az orrával: „Helló Jojó!”, és már száguldott is tovább, sürgős fürgülni valója volt (ők ismerik egymást, hisz Csipusz nemrég egy ideig Pátyon lakott).

Pipacsot eddigre már szétvetette az izgatottság, „Hazajött a Gazdi, és valami történik odakint, mert csak egyesével engednek ki bennünket!!!”, ugatott, pattogott, aztán majdnem felbucskázott Jojóban. Szerintem addig észre sem vette. „Hát te ki vagy? Mutasd csak, milyen szagod van? Na cső, most mennem kell!” Ennyi.

Utolsóként Rozi érkezett, bemutatott egy óriási riszálást, kicsit hempergett, aztán ment ő is tovább.

Jojót szemmel láthatóan sokkolták az események, behúzott farokkal, kétségbeesetten próbált rávenni minket: „Lécci, vigyetek haza, itt csupa bolond van!”.

Megmutattuk neki a kertet is, aztán a három vizslánnyal elmentünk sétálni. Ez tetszett neki, felcsapta a farkát, tett néhány barátkozós gesztust is, amit Pipacs és Csipke egyaránt viszonozott, és amikor szabadon engedtük őket, nagy megkönnyebbülésemre nem toronyiránt Páty felé indult meg, hanem azonnal csatlakozott Pipacsékhoz.

A barátságos fogadtatás ellenére éjszakára magunk mellé vettük. Nyugodtan viselkedett, aludt egész éjjel. Megidézte Guba szellemét is; az utolsó eü. sétáról visszatérve a szájába kapta a papucsomat, és mint egy trófeát, megmutatta mindkettőnknek.

Ma folytatta a beilleszkedést, igyekszik bekapcsolódni a játékba, nyargalászik, felderítést végez, és sajnos ás is, de még nem szabadult fel igazán.

Ennek ellenére több jele is van, Jojó valójában nem az a visszafogott, „jókislány” kutya, akinek most mutatja magát. Pl. ahogy oldalról támadva kirántja Rozi mellső lábát, meg ahogy az ágyon fekve hempereg, közben a lábaival kalimpál és vadul morog, sok-sok vidám percet ígér. Velem is határozottan haverkodik, ma többször is hosszasan csócsálta a csuklómat.

Guba persze nem örökre ment Pátyra, csak egy hétre!

Advertisements