Kutyadominó

Posted on 2012/12/31

2


A kutyáknak is jár karácsonyi ajándék. Idén egy-egy óriási csontot kaptak, én pedig már jó előre kitaláltam, csonttal a szájukban pózolva fogom lefotózni őket, amit később átmenetileg kissé megbántam. Mivel drága kutyuskáink nincsenek kiképezve arra, hogy ételt tartogassanak a szájukban, értetlenül húzódoztak: ha nekem adtad, miért nem ehetem meg, he? Aztán Guba második nekirugaszkodásra végre kötélnek állt, példája pedig ragadós volt; ha nem is szívesen, de jól nevelten pózoltak, aztán nekiláttak a lakomának.

guba

Guba egy vértanú hősiességével tarja a csontot már hosszú percek óta; annyira rázkódtam a hangtalan röhögéstől, hogy nem tudtam stabilan fogni a gépet.

Ehhez mindenki keresett egy megfelelő helyet, kivéve Rozit, aki ide-oda rohangált vele, mutogatta mindenkinek, bebeee, mekkora csontom van! (Több kép ITT.)

Az elmélyült és fárasztó rágicsálás után lepihentek, mindannyian egy kupacban egy 1×1 méteres ládában, sorban egymásra fekve, mint a dominók. Először csak Guba, Molly és Rozi feküdt egy “ágyban”, Pipacs és Csipke a mellette lévőben szunyált. Kis idő múlva Csipke átmászott a többiekhez.  A következő kép, amit láttam: Pipacs felül, körülnéz, majd elkezdi a többieket tanulmányozni. Végül felfedezett egy picurka rést, abba beleállt a két mellső lábával, majd addig fészkelődött, míg ő is le tudott feküdni. (Ablakon keresztül, rossz fényviszonyok mellett készültek a képek.)

P1150823

Alul-elölvolt Guba – ő nem is látszik -, rajta Pipacs, majd Csipke, Rozi, és Molly.

P1150826

Bármennyire is óvatoskodtam, észrevettek.

Reklámok