Mit ásol? Semmit?

Posted on 2012/01/15

2


A kutyák szenvedélyesen szeretnek ásni. Ám arra ennyi év tapasztalatával a hátam mögött sem jöttem rá, mi lehet a célja az ásásnak, mert eddig soha nem láttam, hogy kiástak volna valamit. Sőt, amikor egy vakond épp Guba orra előtt készült a felszínre bújni, a Szőrszájú vadállásba dermedve bámulta vagy öt percig, közben meg sem kísérelte a mancsával kikotorni.

Bezzeg a semmit órákig képes ásni, közben a mélyülő lyukba szabályos időközönként beledugja az orrát, és nagyokat horkantva beleszuszog. Persze a többiek is azonnal beszállnak, ők is mindig beleszagolnak, és ha kell, besegítenek.

Ritka szerencse, amikor az ásás őrülete nem a kertben, hanem séta közben tör ki rajtuk, ahogy ma éppen Mollyn. Guba végig ott állt mellette, és amikor a fekete elfáradt, mindig előzékenyen átvette tőle a munkát. Sokáig dolgoztak, persze most sem volt ott semmi.

A horkantós fázis

Guba mintha látna valamit...

A konkrét céllal történő ásásra eddig egyetlen példát láttam, amikor is egy kertvárosi családi ház virágos kertjében egy tacskó épp az elcsórt húsvéti sonkát próbálta meg elásni. A hosszúkásra ásott gödörbe először keresztben próbálta meg belehelyezni a zsákmányt, ami persze mindkét oldalon kilógott, ezért forgatni kezdte, és amikor minden a helyére került, elkezdte betemetni.

Ásás után jött a repülő vágtázás; az orkán-szerű szélben szinte úsztak a retekben, lebegtek a fülek.

Csipusznak itt álló helyzetben lebegtek a fülei

Guba, Molly és Rozi szökésben

Rozi nem mert tovább menni

Vízszintes és függőleges kutyák

Advertisements