Molly, és a birsalmák

Posted on 2011/11/14

2


A Négyek rendszerint együtt sétálnak, kivéve, ha a városba/forgalmas helyre megyünk, ilyenkor a könnyebb kezelhetőség érdekében csak egy-egy kutyát viszünk, és ilyen eset az is, ha gyakorolni akarunk valamit. Így volt ez tegnap is, Mollyval kettesben mentünk sétálni, a fegyelmezett viselkedést gyakoroltunk. Először mindig engedem egy kicsit szabadon fürgülni, muszáj kiengednie a felgyülemlett energiáit. Szemvillantásnyi idő alatt lefut 6-700 métert, majd amikor visszaindul, behívom, és innentől kezdve láb mellett kell jönnie. Ez az esetek többségében jól működik, de ha meglát valami izgalmasat – tegnap pl. egy legelésző lovat -, elmegy megnézni. Amikor észrevette, azonnal figyelmeztettem, nem mehet el mellőlem, de amikor kicsit tovább haladva megint szabad utat kapott, pici vissza-kanyarral odarohant a lóhoz. Nem tudom, hogy végül a villanypásztor, a síp hangja, vagy a ló mérete késztette visszafordulásra, de hamar visszajött, ám a feladat az, hogy el se menjen, szóval ezen még dolgozni kell.

Na de térjünk át a birsalmákra. A lóbámulás után elmentünk egy közeli, elhanyagolt telekre, a tulaj megengedte, hogy a kutyákkal oda járjunk gyakorolni. Itt mindig sok a szimatolnivaló vadnyom, és a magas aljnövényzetben való apportozást (vagy ahogy ezt a labradoroknál hívják, jelölést) is lehet gyakorolni. Óriási terület, van rajta néhány mogyoróbokor, mandulafa, csipkebokor, diófa, a telekhatáron pedig egy csomó birsalmafa. Molly ügyes és lelkes volt, mint mindig, és amíg ő az apportot kereste a dzsindzsában, én mindenből szedtem egy kicsit. Hazafelé indulva kezdtem a földről felszedegetni az útra hullott birseket. Molly persze azt hitte, ezeket is apportozni fogjuk, kissé csalódottan vette tudomásul, hogy nem, ez nem labda. Egy helyen a birsek nem az útra, hanem a telek belseje felé, egy tövises bokrokkal határolt aprócska tisztásra hullottak. Kerestem egy átjárót és bemásztam értük, de amikor kijöttem, az úton is hevert három szép példány, szinte egy kupacban, Molly pedig ott pózolt mellettük. Biztosan tudom, hogy eredetileg nem voltak ott, észre kellett volna vennem őket, mikor az átjárót kerestem. Bár nem láttam, más magyarázat nem létezik: Molly hordta oda. Okos kislány.

A tegnap délutáni kincsek - kivéve a gesztenyét, azokat Orfűn szedtük.

Advertisements