Rozi

Itt van, megjött, meglepetéééééééés! Ő az új kutyánk, Rozi, a tíz hetes labrador kislány, „polgári” nevén Seal-land Faithless. (Most megint át kell neveznem a blogot…)

Seal-land Faithless

Az úton rendkívül nyugodtan viselkedett, eleinte figyelte a forgalmat, rávakkantott a szerinte ronda autókra, közben heves farok csóválással és puszi áradattal próbált meg levenni a lábunkról (sikerült). Idővel belefáradt az élményekbe, és elaludt.

Itthon a Négyek és a Monsterek persze megháborodtak az izgatottságtól és a kíváncsiságtól, ezt leginkább a ruhám bánja, legalább 18 sáros tappancsnyom van rajtam. Egyenként mutattuk be nekik Rozit. Molly a szagminta vétel után máris a fogást kereste rajta, hogyan is kéne a szájában cipelni. Guba rögtön csajozó üzemmódra váltott, Csipusz meglehetősen óvatosan közelített, és biztos, ami biztos, a tarkójától a farkáig felborzolta a szőrét, hogy minél félelmetesebbnek látsszon, ha a kis vakarcs esetleg váratlanul rátámadna. Pipacs a rá jellemző flegmasággal vizsgálta át, végül biztonságosnak nyilvánította, ahogy Dömpi és Grizzly is.

Rozi semmiféle megilletődöttséget nem mutatott az idegen környezetben, óriási hasa ellenére meglehetősen fürgén fickándozik, kb. tíz perc elteltével már a papucsomat hurcolászta, aztán áthúzta a konyhán a nagyok tápos zsákját, rágott rá egy lukat, és uzsonnázni kezdett. Most a lábam mellett hortyog.

Címkézve: barna labrador, labrador retriever, Seal-land Faithless

Posted in: Négyek Bandája Napló