Egy kutyáknak való nap

Posted on 2011/08/23

1


Egy ilyen szép, és iszonyúan meleg napon a rám váró paradicsom befőzés szóba sem jöhetett, így nem maradt más választásunk, Pipaccsal és Csipusszal lementünk Orfűre. Itt minden megvan: óriási szabad terek, erdők, vizek, vadszagok (de nem vadászterület), gombák és bogyók, bár e két utóbbi inkább csak számomra vonzó. A program a következő volt:

Réten rohangálás

Az alsó réten eresztettük szélnek őket. A Rétek Hercegnője fülig érő szájjal száguldozott, már a látványától hőgutát kaptam.

Nyúlbámulás

Pipacs Gyulánál többször is körbelopakodta és állta (olykor a hátsó lábát felemelve) a nyári szállásán pihenő Ferenc Józsefet, aki félt is tőle meg nem is. (Sajnáltam, hogy épp Guba nincs velünk, biztos, hogy erőszakkal kellett volna elvontatni a nyúlkifutó mellől.) Később darazsakat kergetett, körtét evett, és lefitymálta az utána epekedő Kockafejű Igort (fehér boxer). Csipke valamiért félt Igortól – pedig ő neki is hevesen csapta a szelet -, fejhangon rikácsolt neki, bár az is lehet, hogy így fejezte ki erős szimpátiáját, ahogy azt az emberkamaszok szokták. Érdekes módon a haragos kaukázusiakat alig méltatta figyelemre.

 

Erdei séta

A tavakhoz és a Vízfő-forráshoz az erdőn keresztül mentünk le. Pipacsék minden bokrot átkutattak, repkedtek a vízmosások felett, csörtettek és szimatoltak, ez talán jobban tetszett nekik, mint a rét. Gyula kissé aggódott, hogy a lányok eltűnnek az erdőben, de Pipacsnak még megvan az a jó szokása, hogy 20 méterről visszafordul hozzánk lejelentkezni, Csipkének pedig az, hogy mindig a többieket követi, így én nem aggódtam. A gombák többsége sajnos már elkezdett mumifikálódni, a bogyók viszont még nem elég érettek, így üres kézzel hagytam el az erdőt.

Fürdés

Mivel a tavak körül még viszonylag sok ember mozgott, a gátnál pedig büdös halszag volt, inkább a forrásnál engedtük őket vízbe. Itt még ilyen hőségben is csak 14-15 fokos a víz, kristálytiszta, a legmélyebb részein térdig ért nekik. Pipacs azért talált egy iszapos pocsolyát a közelben, itt gyorsan feltett némi arcpakolást magára. A forrás vize egy szűk zsilipen áthaladva egy egészen kicsi szintkülönbségen „zúdul” le a patak felé. Itt kissé habos a víz, Csipke sokáig vadászott a fehér buborékokra, aztán azzal szórakoztatta magát, hogy az egyik partról a másikra ugrált, de végül ráfázott, mert a mohás kövekről mohával együtt lecsúszott.

Reklámok