Tegnap kora délutánra kisütött a nap, a hó elolvadt, az idő tökéletesnek látszott egy orfűi sétára. A tó még fagyos, nem is mentünk a közelébe, Mollyt nem lehetett volna visszatartani a jeges fürdőtől. Fent a réteken már elolvadt a hó, de az erdőkben még tartotta magát, így ki-be mászkáltunk a télből a tavaszba.
Pipacsék imádják ez a környéket, tágas, van rét, erdő, vadnyom, madarak. Mi is imádjuk, mert biztonságos. Amikor nekiiramodnak, mindig a Macskajaj c. film kórházból kiszabaduló nagypapája jut eszembe, ahogy azt kiabálja: “Az élet csodálatos!”
Csipke először csak óvatosan kalandozott, mindig megvárt minket, aztán hamar rákapott a szabadság ízére, és megpróbált Gubáékkal tartani – sokáig csak mérsékelt sikerrel.
Csipke követi Mollyékat a Síró Fenyők erdejébe
Az erdő már tele van illatos hunyorral, na meg szagokkal, Pipacsék alig győzték kiolvasni őket.
Guba hosszan fixírozott valamit egy vízmosás mélyén, és ettől megsüketült
Pipacs és Molly a dzsindzsában
Viola
2011/03/04
Nagyon édesek! Jók a képek! Csipke hatalmasat nőtt! Reméljük a tavasz marad…. 🙂 Már rá férne mindenkire, kutyára gazdára szerintem, főleg nálunk! 🙂
abdulesmia
2011/03/05
Mi is voltunk délután a lányokkal és igen, a csobbanás is része volt a sétának. Ők is várják az igazi, tartós jó időt csakúgy, mint mi gazdik.
Szépek a kutyák és lenyűgöző a Mecsek is, mint mindig.