A figyelmetlenség kára

Posted on 2011/02/28

4


„Mondja Fleischman, magát zavarja a csönd?”  – kérdezi Adam a folyamatosan beszélő Joeltől a Miért éppen Alaszkában. Valahogy így van ezzel Guba is, csak őt nem a csönd zavarja, hanem az, ha nincs valami a szájában. A valami pedig elsősorban egy cipő vagy egy papucs, ezek hiányában bot, papír, vagy egy műanyag palack romja.

Guba vagy alszik, vagy egy cipővel a szájában rohangál. Oda nem adná senkinek, ha mások szemet vetnek az ő cipőjére, menekül, megpróbál elbújni vele. Ha elkérem, nekem odaadja, de közben nagyon aggódik, nehogy a többieknek adjam. Mikor a többiek máshol vannak vagy mással vannak elfoglalva, diszkréten jelzi, szívesen apportozná a cipőt, lécci dobjam el neki. Így volt ez ma is. Pipacs a szomszédot ugatta veszettül, Molly Csipkével rohangált valamerre, Guba pedig megállt mellettem, cipővel a szájában. Elvettem tőle, és eldobtam neki. Rohanás érte, visszahozza. Még egyszer eldobom, na jól van, még egyszer utoljára. Ekkor vettem észre, hogy nem a játszócipőt hajigálom neki, hanem a Gazdi jó cipőjét. Azon kívül, hogy a felismerhetetlenségig sáros lett, szerencsémre nem esett benne kár.

Advertisements