Nyárias kutyakarácsony

Posted in kirándulás with tags , , , , on 2009/12/26 by drotosvizsla

MINDENKINEK KÖSZÖNJÜK AZ ÜNNEPI JÓKÍVÁNSÁGOKAT, MI IS KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK LÁTOGATÓINKNAK ÉS KUTYÁIKNAK, CICÁIKNAK, MACKÓIKNAK, ÉS EGYÉB ÁLLATAIKNAK!

A mi karácsonyunk eddig jól telt, bár számomra rendkívül rosszul indult, Molly ugyanis halálra rémisztett. A 24-e sokáig az ilyenkor szokásos napi ritmusban telt, mi főztünk, fát díszítettünk, kutyák a kertben zúztak, mindent elloptak és megrágtak, birkóztak, Dömpert idegesítették, ilyesmi.

Esti etetésnél vettem észre, hogy Mollynak remegnek a hátsó lábai. Tekintettel arra mekkora bélgép, eleinte nem gyanakodtam semmire, az izgatottságtól remeg – gondoltam én. De továbbra is remegett az egész teste, főleg a hátsó lábai, melyeket kissé mereven, és a járási síkjánál szélesebben rakosgatott. Rémségesen ijesztő volt. Kattogni kezdett az agyam, mi lehet ez, és miért pont karácsony Szenteste betegedik meg, biztos az a sintérnek sem jó állatorvos ügyel, csak nem evett meg valami mérget valahol….

Étvágya rendben, hisz a kaját a szokásos iramban beszippantotta. Utána kimentünk a futkosóra, ott normálisat kakált, futkorászott, kicsit játszott is Pipaccsal, de önmaghoz képest visszafogott volt, füleit is egészen leeresztette, és kicsit forgatta a szemeit. Körülnéztünk a kertünkben, nem találtunk semmilyen gyanús dolgot. Gábor emlékezett rá, hogy délután a birkózás közben egyszer nagyon felvisított, szerinte akkor megütötte valamijét, az fájhat neki, bár nem sántított.

Én a szokásos pesszimizmusommal biztos voltam benne, hogy valami idegrendszerre ható mérget evett meg. Behívtuk, befeküdt az asztal alá, és azonnal mély álomba merült. Nem ébredt fel a halászléfőzés előkészületeire sem, egyszer ugyan átfeküdt a kályha elé, de azonnal hortyogott tovább. Átaludta a vacsorát is, ami az ő esetében felettébb szokatlan és aggodalomra okot adó jelenség. Pipacs bezzeg minden szőrszálával megpróbált feljutni az asztalra, és rendkívül csalódott volt, hogy nem kapott (később kapott azért).

Molly a kályha után az ágyba települt, ott durmolt tovább, és csak a később fogyasztott mákos guba illatára ébredt fel, a tányért lelkesen kinyalogatta. Másnap reggelre kutya baja sem volt, vígan hasította a levegőt erdőben, réten, vízen és jégen Malomvölgyben a +19 C melegben.

Molly a vízen jár…

...itt korcsolyázik…

…itt beszakadt alatta a jég…

…de egy cseppet sem jött zavarba emiatt, a meleg szélben hamar megszáradt…


További képek a “téli” Malomvölgyről ITT.

Még több hó

Posted in Uncategorized with tags , , , , , , on 2009/12/20 by drotosvizsla

Molly fotózása nagy kihívás, különösen havas tájon, ráadásul folyton mozgásban van.

Pipacs gepárd módra fut.

Pipacs mindig hatalmas szökellésekkel vetette magát a lábával felrúgott hóra, mintha egereket fogna. Sokat szimatolnak a hóba fúrt orral, sosem értem, hogy-hogy nem fagy le az orrgombjuk.

Leültettem őket, hogy legyen egy nagyjából éles kép is róluk, Pipacs izgatottan várja, mi lesz a feladat.

Molly a tőle megszokott flegmasággal “pózol”.

Hazaérkezés után még a malamutokkal is zúztak egy kicsit a kertben, pedig gyilkos hideg van, nekem pl. azonnal forralt bort kellett innom. Pipacsról kb. 1 liter jeges hó olvadt le, főleg a szakálláról, de a láb-bundájára és a hasára is sok apró jéggalacsin ragadt. Olvadás után rövid száradás, és lepihentek.

Szolgálati közlemény

Posted in Uncategorized with tags , , , , , on 2009/12/20 by drotosvizsla

Technikai és kényelmi okokból egyesítettük Pipacs (Zöldmáli Zápor) és Molly (First of All Exactly Empress) blogját. Molly eddigi blogja ITT olvasható.

Leesett a hó!

Posted in Uncategorized with tags , , , , on 2009/12/14 by drotosvizsla

Wellness program

Posted in kirándulás with tags , , , , on 2009/12/04 by drotosvizsla

Pipacs a tó közepén úszó kacsákat figyeli…

...kicsit harapdálja a vizet…

...várja a botot…

...azért nem olyan bátor, mint Molly…

...a botozást megint Pipacs nyerte, sokkal gyorsabb mint Molly…

…szinte úszik a levegőben…

...koncentrál…

További képek itt.

Pipacs délutánra megegeresedett: lustálkodás közben hirtelen felpattant, elkezdett szélsebesen pörögni, közben az orrát a takaróba nyomva szimatolt, majd feldoba magát, és fekve futott néhány kört. Mindezt a fürdőzés okozta élmény utóhatásának tudom be.

Vendégjárás

Posted in Uncategorized with tags on 2009/11/27 by drotosvizsla

Ma este rövid látogatást tett nálunk Laci és Mici, két elkóborolt vizsla. A valódi nevüket persze nem tudjuk, csak hamarjában kapták ezeket tőlünk arra az esetre, ha nem sikerülne kideríteni, honnan dobbantottak.

Érkezésüket a közelben lakó pitbull, Alizka gazdája jelezte, voltaképpen őt kísérték a kertkapunkig. Elmondta, hogy már régóta az ő kertje körül őgyelegtek és mivel tudja, hogy nekünk is vizslánk van, gondolta megkérdezi, hátha tudunk a két jómadárról valamit.

A nagyjából egykorú simaszőrű fiú és lány barátságosan viselkedett, hívásra érdeklődve behatoltak a telekre, szemügyre vették a ház körüli tereptárgyakat. Szerencsére a mi kutyáink a házban tartózkodtak, valószínűleg észre sem vették, hogy idegenek mozgolódnak a felségterületükön.

Betereltem őket Chili ketrecébe, meglepő módon erre is hajlandóak voltak, cserébe egy kis simogatás-vakarászásért. Kiszedtem belőlük egy-egy kullancsot, majd a lehetséges gazdikat számba véve próba-szerencse alapon leautóztam egy a faluban lakó vadászemberhez – beletrafáltunk, hál’istennek.  Rezignált arccal vette tudomásul, hogy kutyái túl vannak a  napi szökés-dózisukon és megint valami idegen helyen dekkolnak. Nem tűnt mérgesnek, meglepődöttnek még kevésbé. Megígértem, hogy leszállítom a szökevényeket.

Hazahajtottam, kinyitottam a kocsi ajtaját és hipp-hopp, két kutya már be is ugrott a hátsó részbe. A hazaúton rutinosan nézelődtek kifelé, meg se kottyant nekik a rövidke autózás. Otthon egyből a hátsó kert felé vették az irányt (biztos ott szoktak lelépni), úgyhogy a gazdája már futhatott is utánuk, még a két eb valódi nevét sem sikerült megtudni. (Fucking szökik – mondaná Jon.)

Valami azt súgja, hogy Lacival és Micivel (vagy akárhogy is hívják őket) még találkozni fogunk a séták során.

Van olyan, hogy selymes szőrű drótosvizsla?

Posted in Uncategorized with tags , , on 2009/11/25 by drotosvizsla

Pipacsnak ugyanis az utóbbi hetekben kifejezetten selymes lett a szőre a feje tetején, ráadásul ragyogóan fényes is. Biztos a Pacifica az oka, Molly is szinte ragyog – amikor épp nem tiszta retek. Pipacs amúgy nagyon helyes szőrharisnyát növesztett, és a háta is egyre smirglisebb, de a feje….

Nehéz lefotózni a feje selymességét, tapicskolni viszont nagyon kellemes. (Felhívom a figyelmet a szempillákra.)

Pipacs aggódik

Posted in kirándulás with tags , , , on 2009/11/23 by drotosvizsla

Szombaton Orfűre kirándultunk, Gazdi bátyjának születésnapját ünnepeltük családi körben. Az ünnepi vacsorán Pipacs és Molly nem vehetett részt, mivel akkor az emberi társaságnak valószínűleg sokkal kevesebb finomság jutott volna. Nem mintha Pipacs lopós lenne, vagy bárkire rátámadna holmi ételért. Nem ezért.

Kitartóan és aranyosan tud nézni, beveti a “szegény éhező vizsla vagyok” figurát. Ennek pedig kevesen tudnak ellenállni, így mindig sikerül némi adományt begyűjtenie. A kőszívű egyének, akikre nem hat a delej, előbb-utóbb azt unják meg, hogy Pipacs szőrszáján kis nyálcsimbókok jelennek meg. Ez is hatásos, mert inkább juttat az ember egy kis falatot a nyáladzó ebnek, minthogy az a ruhájára kenje a ragacsot. Vagyis ha nem megy szuggesztióval, akkor jön a fegyverrel kényszerítés.

Mindezt elkerülendő Pipacsék a kertben tartózkodtak az ünnepi ebéd-uzsonna közötti időszakban. Néha ugatták egymást a szomszéd kutyákkal, vagy egymást kergetve száguldoztak Mollyval. Többször benéztek az ablakokon is, de az étkezőbe nem nyertek bebocsátást.

Mivel a lakoma bőséges és többfogásos volt, elhúzódott a társasági élet, Pipacs aggódni kezdett. Gazdik sehol, idegen helyen kell a kertben lenni, közeleg a vacsoraidő, most mi lesz?

Időről időre létszámellenőrzést tartottunk, egyszer csak azt látjuk, hogy Pipacs a Samurai mellett fekszik, szabályos fekvő pózban mint egy szfinx, és nagyon aggodalmas pofával pislog, mintha ez lenne az utolsó reménye. Tudjuk, hogy nem szabad a kutyák viselkedését emberiesíteni, de Pipacs magatartása tökéletesen lefordítható az emberi észjárásra is:  “Ezzel az izével jöttünk ide, ezzel szoktunk mindig menni. Most a gazdiék eltűntek, de itt várok, mert biztos ezzel megyünk majd haza is. Úgyhogy jó kutya leszek, itt várom őket. De mikor, jajj, mikor jönnek már?”

Muszáj volt kimenni hozzá és megsimogatni azt az aranyos aggódós fejét. Annyira felszabadultan örült, hogy a testének a 99,5%-át csóválta, közben meg nyögött, röfögött, nyüszített és cincogott egyszerre.

Pipacs a Cukiságon

Posted in Uncategorized with tags , , , on 2009/11/20 by drotosvizsla

Pipacs felkerült a cukisag.blog.hu oldalra, itt láthatjátok.

Pipacs hat hónapos

Posted in Uncategorized with tags , , , , , on 2009/11/18 by drotosvizsla

Pipacs ma lett fél esztendős. Egy kis fejlődéstörténet képekben:

6 hetes

7 hetes

7 hetes

8 hetes

8 hetes

11 hetes

11 hetes

12 hetes

12 hetes

3 hónapos

3 hónapos

4 hónapos

4 hónapos

5 hónapos

5 hónapos

6 hónapos

6 hónapos

 

Pipacs ma lett fél esztendős. Egy kis fejlődéstörténet képekben.Pipacs ma lett fél esztendős. Egy kis fejlődéstörténet képekben.